Hétfő

Hál'Istennek számomra a hétfő nem egy olyan nap, amelyet inkább átlapoznék. Tudom sokan nem éppen örömmel néznek a hétfői nap elé. (a zalaegerszegi, győri és pesti salsások között mondjuk sokan várják már szerintem a hétfőt, hiszen akkor van a salsaórájuk)
Ma is nagyon kellemesen telt a hétfőm, már Szombathelyen (mivel vasárnap hazautaztam). Édesapám pl. otthon volt, hiszen Ausztriában, ahol dolgozik, munkaszüneti nap volt. Ráadásul a húgomék is átjöttek Szoszival (keresztlányom) már egész korán. Szonja néhány nap múlva már egy éves lesz és egyre barátságosabb. Tündéri.
Elmentünk sétálni egy nagyot, vadkacsákat etettünk, na meg a húgommal beszélgettünk közben, ami nagyon jó volt. Örülök, hogy boldog. Nagyon szép, harmónikus a családjuk, ami tekintve, hogy másfél hét után döntöttek férjével Robival a házasság mellett, sokaknak talán meglepő lehet. Én nem tartom ezt annyira meglepőnek, hiszen az igazi lehet, hogy éppen így érkezik és akkor már nem is marad kétség. Húgom hangot adott abbéli félelmeinek, hogy hogyan is fogok én normális lányt találni magamnak, hiszen ez manapság olyan nehéz. Szerintem nem annyira. Sok olyan nőt ismerek, akiket csodálatos embernek tartok. Ez persze nem szükségszerűen elég ahhoz, hogy két ember összekösse az életét. Talán nem könnyű megtalálni a másik felünket, de mindig azt kérdezem a csüggedőktől, akik elkeseredve mesélik, milyen nehéz manapság párt találni: Ha azt keresed, ami talán a legértékesebb dolog az életedben, akkor hogyan várhatod, hogy könnyen adják?...
A legnagyobb hiba, amit elkövethet az ember, a megalkuvás. És nagyon csábító dolog, hiszen ha körülnézünk, nem éppen szívderítő, ahogy az emberek nagy általánosságban egymással bánnak, amilyen értekeket vallanak, ahogy egyre inkább képtelenek távolabbra nézni saját maguknál. Kockázatos dolognak tűnhet ragaszkodni az ideáinkhoz, ezért könnyebb megalkudni.
De lehet, hogy csak rossz helyen keresgélsz, lehet, hogy túl türelmetlen vagy, esetleg nem vagy kész, még fejlődnöd kell valamiben. A fejlődés szükségessége pedig nem attól függ, hogy 20, vagy éppen 40 éves vagy.

Aztán délután elővettem a régi családi fotógyűjteményeket és megnéztem a régi videófelvételeket (elsősorban táncos múltamról). Arra gondoltam, hogy ha sikerül digitalizálni, feltöltök néhányat a blogomra. Annyira sokféle felvétel van, talán érdekelne benneteket, kedves olvasóim. Főleg azokat, akik nálam tanulnak táncolni. Hiszen láthatnátok, hogy miből lett a cserebogár. Jókat nevetnétek :) :) :) Az tutti! Balázska és a nyuszi-boogie!

Este természetesen Zalaegerszegen jártam. Még mindig jó a csapat! :)