Biztosan feltűnt már, hogy a munkám meglehetősen fontos részét képezi az életemnek. Igazából nem annyira tudom munkaként megélni, még ha esetenként eléggé fárasztó tud is lenni. Szeretetteljes, vidám közösségekkel dolgozom együtt, sokat táncolunk, viccelődünk, továbbképzéseket, tábort és partykat szervezünk és persze mindent elkövetünk, hogy
tánciskolánkban a lehető legtöbbet adjuk az odalátogatóknak. Így történhetett, hogy rövid időn belül Magyarország legnagyobb tánciskolájává válhattunk. Ahhoz képest, hogy sosem akartam táncoktatással foglalkozni... :) (Nem találtam ugyanis perspektívikusnak, úgy éreztem a táncot nem becsülik eléggé Magyarországon (ez egyébként általánosságban így is van).) Aztán a salsában mégis valami olyan dologra bukkantam, amit érdemesnek tartottam arra, hogy minél több emberhez megpróbáljam eljuttatni. Ez a valami egyébként maga a tánc, illetve annak jellege. Amitől az egész olyannyira egyszerű, szórakoztató és közösségformáló.
Sokan degradálóan azt mondják, hogy a salsa nagyon egyszerű tánc. Talán még azt is ráfogják, hogy emiatt unalmas egy idő után. Ahogy ezt fent említettem, valóban egyszerű. Egyszerű megtanulni az alapokat és akár a partnereddel élvezhető módon táncolni. Viszont olyan mélységei vannak, amelyet laikusok és dilettánsok (sajnos ezek között jónéhány magyar "salsatanár" is van) elképzelni sem tudnak.
Megkérdezik tőlünk rendszeresen azt is, hogy miért fordítunk olyan sok energiát, időt és pénzt a képzésünkre. Egy tanítvány ezt már egyáltalán nem várja. Pláne egy kezdő. Így is úgy is jóval a tanítványaink előtt járunk tudásban, szemléletben.
Igenis fontosnak tartjuk, hogy hitelesek legyünk a tanítványaink előtt, de persze ennél egy sokkal önösebb érdek is vezérel, nevezetesen, hogy össze sem hasonlítható táncos élményt és mélyebb megélést nyújt a mélyebb, autentikusabb tudás. De furcsán érezném magam akkor is, ha csak néhány órával járnék előrébb a tanítványaimnál.
Nagyon sok olyan tanár van, aki semmiféle energiát nem fordít arra, hogy a legkevésbé is hiteles legyen. Néhányan közülük kevesebbet tudnak a salsáról, mint amennyit én egy hónap alatt elfelejtek :) Sokan egyértelműen azért tanítanak, mert a salsa divatos tánc és úgy gondolják, hogy ripsz-ropsz megtanulható és tanítható, bármennyire stílusidegen, pedagógiailag megalapozatlan módon is. Elég furcsa azt hallani, hogy más tánciskolák tanárai a mi oktató videóinkról tanulják a figurákat, amelyeket az adott héten tanítanak tanítványaiknak. Néhányan még subscriber státuszban is vannak a videóinknál (ez azt jelenti, hogy automatikusan értesítést kapnak, ha új tartalmat töltünk fel). Elég gáz! Eleinte zavart, hogy őszinte legyek, ezért is nem akartuk feltölteni a figurákat, sorokat. Aztán azt mondtuk, maradjunk hűek ahhoz az elvhez, ami iskolánk sikerének - szerintem legalábbis - egyik alapköve. Ne mással foglalkozzunk, hanem magunkkal! Sokkal fontosabb, hogy segítsem, támogassam a saját tanítványaink fejlődését ezekkel a videókkal, mintsem azzal foglalkozzak, hogy ki mire használja ezeket. Az elmúlt néhány évben milliós nagyságrendű nézettségnek örvendtek a videóink Argentínától Malájziáig, annak ellenére is, hogy akkor még közel sem táncoltunk olyan szinten mint ma (ráadásul a videók célja is inkább a figurák egyszerű követhetősége volt).
Egy két példa:
http://www.youtube.com/watch?v=gJb8_rzgkJg
http://www.youtube.com/watch?v=ZvF92U9vi7U&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=3GTyEEGYDlo
Hogy jók vagyunk-e, mint iskola? Mitől is jó egy iskola? A tanítványai tudásszintjétől? A tanítványai számától? A tanáraik hitelességétől és tudásától? A rendezvényeik szervezettségétől?
(folyt. köv.)
tánciskolánkban a lehető legtöbbet adjuk az odalátogatóknak. Így történhetett, hogy rövid időn belül Magyarország legnagyobb tánciskolájává válhattunk. Ahhoz képest, hogy sosem akartam táncoktatással foglalkozni... :) (Nem találtam ugyanis perspektívikusnak, úgy éreztem a táncot nem becsülik eléggé Magyarországon (ez egyébként általánosságban így is van).) Aztán a salsában mégis valami olyan dologra bukkantam, amit érdemesnek tartottam arra, hogy minél több emberhez megpróbáljam eljuttatni. Ez a valami egyébként maga a tánc, illetve annak jellege. Amitől az egész olyannyira egyszerű, szórakoztató és közösségformáló.Sokan degradálóan azt mondják, hogy a salsa nagyon egyszerű tánc. Talán még azt is ráfogják, hogy emiatt unalmas egy idő után. Ahogy ezt fent említettem, valóban egyszerű. Egyszerű megtanulni az alapokat és akár a partnereddel élvezhető módon táncolni. Viszont olyan mélységei vannak, amelyet laikusok és dilettánsok (sajnos ezek között jónéhány magyar "salsatanár" is van) elképzelni sem tudnak.
Megkérdezik tőlünk rendszeresen azt is, hogy miért fordítunk olyan sok energiát, időt és pénzt a képzésünkre. Egy tanítvány ezt már egyáltalán nem várja. Pláne egy kezdő. Így is úgy is jóval a tanítványaink előtt járunk tudásban, szemléletben.
Igenis fontosnak tartjuk, hogy hitelesek legyünk a tanítványaink előtt, de persze ennél egy sokkal önösebb érdek is vezérel, nevezetesen, hogy össze sem hasonlítható táncos élményt és mélyebb megélést nyújt a mélyebb, autentikusabb tudás. De furcsán érezném magam akkor is, ha csak néhány órával járnék előrébb a tanítványaimnál.
Nagyon sok olyan tanár van, aki semmiféle energiát nem fordít arra, hogy a legkevésbé is hiteles legyen. Néhányan közülük kevesebbet tudnak a salsáról, mint amennyit én egy hónap alatt elfelejtek :) Sokan egyértelműen azért tanítanak, mert a salsa divatos tánc és úgy gondolják, hogy ripsz-ropsz megtanulható és tanítható, bármennyire stílusidegen, pedagógiailag megalapozatlan módon is. Elég furcsa azt hallani, hogy más tánciskolák tanárai a mi oktató videóinkról tanulják a figurákat, amelyeket az adott héten tanítanak tanítványaiknak. Néhányan még subscriber státuszban is vannak a videóinknál (ez azt jelenti, hogy automatikusan értesítést kapnak, ha új tartalmat töltünk fel). Elég gáz! Eleinte zavart, hogy őszinte legyek, ezért is nem akartuk feltölteni a figurákat, sorokat. Aztán azt mondtuk, maradjunk hűek ahhoz az elvhez, ami iskolánk sikerének - szerintem legalábbis - egyik alapköve. Ne mással foglalkozzunk, hanem magunkkal! Sokkal fontosabb, hogy segítsem, támogassam a saját tanítványaink fejlődését ezekkel a videókkal, mintsem azzal foglalkozzak, hogy ki mire használja ezeket. Az elmúlt néhány évben milliós nagyságrendű nézettségnek örvendtek a videóink Argentínától Malájziáig, annak ellenére is, hogy akkor még közel sem táncoltunk olyan szinten mint ma (ráadásul a videók célja is inkább a figurák egyszerű követhetősége volt).
Egy két példa:
http://www.youtube.com/watch?v=gJb8_rzgkJg
http://www.youtube.com/watch?v=ZvF92U9vi7U&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=3GTyEEGYDlo
Hogy jók vagyunk-e, mint iskola? Mitől is jó egy iskola? A tanítványai tudásszintjétől? A tanítványai számától? A tanáraik hitelességétől és tudásától? A rendezvényeik szervezettségétől?
(folyt. köv.)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése