2009. október 21., szerda

Mi kell a nőnek?

Az ember manapság össze van zavarodva, hogy mi is kell a nőnek. Azért is merült fel a téma itt a blogomon, mert ahogy már elég sokszor a tegnapi pesti salsa-órámon is előjött a kérdés a tánccal kapcsolatban, és ez szinte egyenes leképezése a nagybetűs ÉLETnek. A lányok sokszor panaszkodnak a fiúkra és ki is fejezik nemtetszésüket feléjük néha verbálisan, néha csak egy fintorral vagy szúrós nézéssel. (persze a fiúk sem sokkal jobbak a Deákné vásznánál, bár ők általában kicsit később ébrednek öntudatra :), de arról majd máskor) A leggyakoribb panasz: "Nem vezetnek a fiúk!"
Van benne valami. Képzeld el a helyzetet! Szegény férfi megérkezik a salsa órára. Noha első körben minden porcikája tiltakozott ellene, az asszony vagy esetleg a barátok kedvéért döntött egyáltalán az első órán való részvétel mellett (ráadásul lehet, hogy éppen a Bajnokok Ligája Debrecen-Liverpool mérkőzését adja a TV, amiről persze lemarad). Nem érzi magát túl komfortosan, hiszen az első órákon mindenki megilletődött egy kicsit. Noha soha nem táncolt, arra kényszerítik - a tanár az asszonnyal karöltve :) -, hogy olyan mozgásokat hozzon létre, amelyek az emberi test törvényeinek első látásra teljességgel ellentmondanak :) . A lépések elsajátítása mellett ráadásul vezetnie kell a nőt, hiszen enélkül a tánc aligha működik, főleg, ha a tanár nem mondja, hogy mit csináljon. A hölgyek pedig elvárják, hogy vezessen. Persze ki szoktam állni férfitársaim mellett és türelemre intem a hölgyeket. Ugyanakkor néha érdemes más szemszögből is megvizsgálni a dolgot.
Néha a hölgyek nem is adják meg a vezetés lehetőségét a férfiaknak. Keményen, mereven tartják magukat, sietnek, önállóan hajtják végre a figurákat, így nem érzékelik a férfi adott esetben tényleg kevéssé erőteljes vezetését.
Talán érzitek a párhuzamot a való élettel. Cseppet sem szeretném mentegetni a férfiakat. Manapság a férfiak nagy része egészen másképpen kezeli a nőket, mint korábban. Az elsődleges felelősség nyilván a férfié. Azon viszont talán érdemes elgondolkodni, hogy a nők hagyják-e magukat "vezetni"? (emancipált, szingli olvasóim nyilván megkérdezik most, miért is kéne vezetnie a férfinak a való életben)
Pedig biztos vagyok benne, hogy a nők nagy részében igenis ott lappang az igény, hogy olyan férfi legyen a társuk, aki "vezet". Dominánsan nyilvánul meg a kapcsolatban, képes döntést hozni, akire fel lehet nézni és akinek helyén van az önbecsülése. Ehhez viszont sokszor a nők is hozzátehetnek valamit. Teret adhatnak a férfinak, jelezhetik, hogy szükségük van rá, még akkor is, ha önállóan is boldogulnának az élet kihívásaival. Néha talán nem megy könnyen a dolog, hiszen a párkapcsolatokon kívüli egyéb fórumokon (pl. munkahelyen) talán elvárják az önállóságot, a keménységet. Ahogy sajnos a salsában is megjelenhet mindez, úgy a párkapcsolatba is könnyen átviszi az ember. De lehet gyakorolni azt a szerepet, amikor a nő igazán nő lehet és ezzel hozzásegítheti a férfit, hogy ő viszont férfi lehessen. Türelemre mind a táncban, mind az életben szükség van, ahogy arra is, hogy túl tudjunk lépni a mélyen gyökerező megszokásokon. Sok sikert!

1 megjegyzés:

  1. Szia!

    Szerintem mára teljesen felcserélődtek a szerepek (sajnos). Rengetek kapcsolatba a nő a dominánsabb, mivel már az egész ott kezdődik, hogy a nők választják ki a férfiakat, harc megy a normális férfiakért. Ebből az lett, hogy a nők udvarolnak és a férfiak ezt kezdik megszokni, az udvarlásról meg leszokni:(! Így a kapcsolat elejétől fogva megvan a felállás, ezért tánc közben is a magunk kis elképzelése felé visz a lábunk! Mondjuk hála a salsának, erről kezdünk leszokni, és rájövünk, hogy milyen jó, ha hagyjuk magunkat, és rá lehet bízni magunkat az aktuális táncpartnerre maximálisan! Remélem ez az életbe is lassan visszaváltozik a normálisra!

    Üdv.

    VálaszTörlés