2009. december 26., szombat

B.Ú.É.K - Vágy, hit, elvárás

Egy kis útravaló, a jövő évre. Természetesen minden kedves olvasómnak nagyon boldog, egészségben, szeretetben, sikerekben gazdag új évet kívánok! Ugyanakkor - noha ennek is van teremtő ereje -, sokkal többet kérek Nektek, a szemléletet, hogy akarattal, hittel, kitartással minden célotokat elérhetitek.
A bejegyzés címe ismerős lehet mindazok számára, akik elvégezték az agykontroll tanfolyamot. (Az agykontroll tanfolyam lényege, hogy megtanuld a lehető leghatékonyabb módon használni az agyadat céljaid elérése érdekében. (ezt most igencsak dióhéjban fogalmaztam meg)) A vágy, hit, elvárás hármas az agykontroll egyik alapvetése. Ha el szeretnéd érni célodat - lettlégyen szó akár egy elképzelhetetlennek, vagy valószínűtlennek tűnő célról -, először is igazán vágynod kell a bekövetkezésére, hinned kell abban, hogy megvalósulhat, végül pedig legyen benned ezzel kapcsolatban elvárás.
Elvégeztem a tanfolyamot - vagy tíz évvel ezelőtt -, noha már ezt megelőzően is azzal a szemlélettel éltem az életem, miszerint ha hiszel magadban, akkor minden lehetséges. Ez máig a jelmondatom. Elképesztő dolgok történtek velem eddigi életem során, véletlen események, amelyek valahogy mindig az akaratom és a hitem csapásirányán jelentek meg. A véletlent is éppen ezért másképp értelmezem, mint az emberek többsége.
Sokan panaszkodnak, hogy nem jutnak előrébb, nem boldogok abban az élethelyzetben, amiben éppen vannak, akár magánéletről, akár munkáról, vagy bármi másról legyen is szó. Hibáztatnak sok mindent ezért, holott már a legalapvetőbb dolgot is nélkülözik, az elképzelést, hogy mit szeretnének, mire "vágynak". A problémák csak itt kezdődhetnének - mármint, ha már tudnád, mit szeretnél -, de az már egy másik kérdés, addig el kellene jutni. A problémákat már "csak" meg kellene oldani. A legnagyobb teher, amit cipelhetsz, hogy nem tudsz vagy nem mersz álmodni.
Aztán persze tenni is kell azért, hogy a dolgok működjenek, méghozzá kitartóan, következetesen. De ez egyáltalán nem olyan nehéz, ha igazán vágysz valamire, főként ha jól érzed magad az úton, ami odáig vezet.
Aztán persze ott van a környezeted, ami nem mindig támogat. Néha azt érzem, hogy egyesek még a számukra fontos embereket is csak visszahúzni, gátolni tudják vágyaik elérésében. Sokszor megkapod, hogy adott dolgok meghaladják az erődet, képességeidet, lehetőségeidet. Ezt nem kell elhinned, ha az utadat igaznak érzed. Mindig eszembe jut Elvis Presley, akit kirúgott egy koncert igazgató azzal, hogy "Menj vissza kamionsofőrnek!" Fred Astaire-t első meghallgatásán az egyik nagy filmtársaságnál a következő kritikával illették: "Nem tud színészkedni. Nem tud énekelni. Majdnem teljesen kopasz. Egy kicsit tud táncolni." Számtalan példát láthatsz arra, hogy előadóművészek, sportolók, politikusok minden jóslatra rácáfolva a világ tetejére jutottak, kitartva amellett az út mellett, amit igaznak véltek.
Aztán persze az élet nem méznyalás. Néha embertpróbáló akadályokkal szembesülünk, a helyzetünk kilátástalannak tűnik. De a kudarcok is hozzá tartoznak az úthoz, legalább annyira, mint a sikerek. A kosárlabdát szoktam idézni ilyenkor. Gyakran mondom - néha az óráimon is -, hogy nem csak azokkal a kísérletekkel leszel jobb játékos, amelyeket bedobsz, hanem azokkal is, amelyekkel nem találsz a gyűrűbe. Azok éppoly fontosak és előre visznek, mint a sikeres kísérletek. Ezért javítom ki mindig a tanítványaimat, akik azt mondják "Nekem ez nem megy!" arra, hogy "Eddig még nem sikerült".
Őszintén kívánom, hogy ez a pozitív szemlélet uralkodjon életetekben a következő évben (és azután is)! Hiszem, hogy alapvetően változtathatja meg mindez az ember életét.
Végezetül egyik kedvenc videóm, ami épp az akaratról és a kitartásról szól, amire mindannyiunknak szüksége van, és kívánom is mindenkinek a jövő évre, meg a többire:
Merjetek álmodni, higgyetek benne és lássátok meg mindenben a Jót! Boldog Új Évet!

A Karácsony gondolatához

A Karácsony a szeretet ünnepe :) Máris érdemes volt elkezdened elolvasni a bejegyzést! Nyilván valami újat tudtál meg.
Most igazából nem a közhelyekről szeretnék írni. Biztosan épp elegen leírják, hogy "nemcsak Karácsonykor kell szeretni egymást", meg, hogy "mennyire elüzletiesedett a Karácsony" vagy, hogy "mennyire az ajánkékokról szól az ünnep".
A saját tapasztalataimról akartam mindössze néhány sort írni. A szeretet teremtő erejéről. Van aki erről egy egész könyvet tud írni :) (ld. Müller Péter) Arról szerettem volna írni, hogy milyen borzasztó nehéz tud lenni szeretni. Persze nem a szüleidet, a testvéredet, a legjobb barátaidat, a szerelmedet nehéz szeretni. Nehéz szeretni azokat, akik tudod, hogy nem kedvelnek, bántottak - s talán újra meg is tennék -, irigylik a sikeredet, örvendeznek károdon. Őket szeretni, ez ám a nagy dolog! Az kérded, miért kellene őket szeretnem, hiszen ők sem teszik ezt velem.
Ekkor lehet csodát tenni, apró csodát. De lehet-e egyáltalán egy csoda apró?!
Nagyon sok embert ismerek. Ez összefügg a munkámmal. Sokan kedvelnek, néhányan szeretnek, sokan nem szeretnek, sokan irigyelnek. Miért fontos, hogy tudjam szeretni mindannyiójukat? Mert ezzel megnyitok egy kaput. Segítek befogadni azt a valamit, ami belőlem jön. A gyakorlatban ez piszkosul nehéz, de egyre jobb vagyok benne. Pedig alapjában véve nem vagyok türelmetlen, nem vagyok rosszindulatú, nem vagyok kárörvendő. Mégis piszkosul nehéz. De a szeretet segít abban, hogy türelmesebb legyek, hogy érthetőbb legyek, hogy jobb legyek. Többet tudok adni általa.
Az utolsó egy-két hétben mind a munkámban, mind a magánéletemben próbáltam elengedni sérelmeket, rossz érzéseket, kudarcélményeket és szeretettel fordulni olyan emberekhez, akik megnehezítették ezt számomra. Egyszerűbben szólva tudom, hogy nem kedveltek, netán bántottak is valamilyen módon. Iszonyatosan nehéz volt rászánni magam olyan gesztusokra, amelyek a szeretet kifejezésére voltak hivatottak. Pedig még csak nem is arról volt szó, hogy meg akartam ölelni valakit. Esetenként csak nyitottan, szeretetteljesen válaszolni egy kérdésre, bátorítólag megmutatni valamit, megdicsérni az illetőt. A nehézség abban állt, hogy a megalkuvás, megalázkodás, sértettség érzéséből fel kellett építenem a szeretet közvetítésének képességét. És a gesztusok kapcsán egészen megdöbbentő módon nem éreztem, hogy megalázkodtam volna - úgy éreztem, erősebb vagyok, mint valaha -, és a hatás is döbbenetes volt. Kapuk nyíltak meg. Persze nem borult senki a nyakamba, nem kaptam virágot, csokit vagy egy üveg whiskyt :). De gesztusra gesztust kaptam. Globális felmelegedés. (na ne érts félre! :) ) Lélekemelő érzés volt. És mennyivel könnyebbé teszi az életet, boldogabbá.
Szomorúan tapasztalom, hogy sokakban szinte teljesen elveszett a szeretetre való képesség. Ismerik a hatalmat, az uralkodást, a cserét, a félelmet, az elvárást és ezeket az érzéseket azonosítják a szeretettel. Ezeket a kapukat nehéz kinyitni.

Boldog Karácsonyt!

Lassan véget ér a Karácsony, végre rászántam magam, hogy visszatérjek a blogomhoz. Az elmúlt néhány hétben rendesen elhanyagoltam, ahogy ezt jeleztem is előre. Nagyon sok program sűrűsödött be év végére és mivel a heti alapprogramom is igénybe veszi az embert, nem nagyon maradt időm, energiám az írásra.
Utolsó bejegyzésemben még a szombathelyi partyról írtam, ami nagy siker volt. Elképesztő sokan eljöttek a szombathelyi csapatból, akárcsak Zalaegerszegről, de jöttek Győrből, Veszprémből, Budapestről, Székesfehérvárról, Esztergomból és Miskolcról is. Fantasztikus volt a csapat, minden jóban benne voltak (na meg a rosszban is :) ) Ennyi ruedát buliban még nem vezettem és talán nem is animáltam ennyit soha. Több barátom is itt volt, noha végül nem mindenki ért ide azok közül, akikre számítottam. Nagyon sok köszönet illeti Gyuszit, aki a technikai problémák áthidalásában is elévülhetetlen érdemeket szerzett, akárcsak a táncban. Ráadásul másnap korán reggel már Budapesten kellett vizsgáznia, miközben Lillust még Székesfehérvárra szállítmányozta az éjszaka. (Remélem, csak szállítmányozta :), különben irgum-burgum!)
Zsolti barátommal fél 7 körül találtunk haza, így is át kellett vernem Zsolti őeminenciáját, mert ő fél 7-kor még nyilván bulizni akart. A taxisnak mielőtt Zsolti lejött volna a Country-klub elnevezésű szórakozóhelyről, megmondtam, hogy bármit mondjon a "kedves" utas, a családom címére vigyen minket. :) Zsolti aztán jól meglepődött, amikor kiszálltunk a taxiból és kereste az újabb szórakozóhelyet.
Egy szó, mint száz szuper volt a buli.

Utána még egy hétig tartottak az óráink. Ilyenkor már nagyon felszabadult a hangulat (egyébként is :) ). Vittem szaloncukrot is. És, ami meglepő, hogy nagyon rá voltak kattanva a tanítványok (főleg a Szilu :) ), korábban ipari mennyiségű szaloncukor maradt a nyakamon, most viszont többször meg kellett újítanom a készletet. :)


A karácsonyi bevásárlást nagy sikerrel intéztem. Mivel jobbára esténként dolgozom, a délelőttöket fel tudom használni ajándékvásárlásra, amikor is nincs kifejezetten tumultus. (Persze amennyiben nem az utolsó két-három napban intézed, ami az idei évet leszámítva azért jellemző rám.) Igazán könnyedén ment a dolog és azt hiszem sikerült is örömet okoznom.


A Karácsony, mint immár 30 éve, családi körben telt. Szüleimhez utaztam haza. A húgomék is nagyon gyakran átjönnek ilyenkor. Így esett ez Szenteste is, ami különösen jó hangulatúra sikeredett idén. Szoszi, a keresztlányom egy igazi kis tündér. (egyedül azt nehezményezem, hogy mindig ő van az események középpontjában. És nem én! Borzasztó! :) :) :) ) Hihetetlen a fejlődése. Egészen elképesztő. Minden tekintetben több hónappal a kora előtt jár. A mozgása, a testalkata, az intelligenciája. És ez nem elfogultság, hiszen még az orvosok is meglepődnek rajta. (itt fűzném hozzá újfent, hogy a genetikai állománya negyedrészt megegyezik a nagybátyjáéval :) ) Ez a néhány nap arra is kiváló volt, hogy igazán bevéssem magam az emlékezetébe, sikerült igazán jól összehaverkodnunk.

Egyébként néhány napig dögevő üzemmódban működtem (döglik-eszik-döglik-eszik-...), ami szükséges jó az egész évi hajtás után. A karácsonyi néhány nyugodt napban pihenem ki magamat az egész jövő évre előre :). (És ez nem is igazán vicc.) Ilyenkor előkerül a gitár, leülök zongorázni, (csak, hogy a családomnak ne legyen nyugodt, meghitt, békés Karácsonya :) , főleg ha énekelek is mellé :) ) írogatok (na nem blogot, ahhoz túl lusti voltam eddig :) ) szauna, olvasás, ilyesmik.
Hál'Istennek a mértéktelen evés-ivás távol áll tőlem, bár tudom, hogy a többség alig várja ebben az időszakban, hogy újra képes legyen úgy étkezni, hogy éhes is :) Nem szoktam degeszre enni magam, csak amennyi jólesik. Nekem inkább a mozgás kezd először hiányozni, bár belátom, hogy tényleg szükség van ebben is egy kis kihagyásra.

Hamarosan visszatérek! :) Boldog Karácsonyt!

2009. december 7., hétfő

Nagyszabású "házibuli" Szombathelyen

December 12-ére eredetileg Salsa Fuerte Partyt terveztünk. Több város is szóba került akkor: Szombathely, Szeged, Debrecen, Miskolc került szóba. Aztán Szombathely és Szeged maradt a pakliban, amely városokból pozitív visszajelzés is érkezett azoktól a szórakozóhelyektől, ahol a hivatalos salsa partykat szoktuk tartani. Aztán Tomi, Zsuzsi és én arról beszélgettünk, hogy milyen elképesztő sűrű programunk lett a szezon végére. Számos továbbképzés, workshop, bulik, órák, képzések stb. Tudtuk, hogy egy hónapon keresztül jóformán szabadnapunk sem lesz, nemhogy szabad hétvégénk, ezért úgy döntöttünk, hogy inkább nem csinálunk egyáltalán hivatalos bulit december 12-ére. Nem kétlem, hogy ezért kedves szombathelyi és szegedi tanítványaink sem tesznek nekünk szemrehányást, hiszen az órák szempontjából sem mindegy, hogy mennyire járatjuk csapágyasra magunkat, hiszen higgyétek el, hogy egy-egy ilyen szombati party utazással, pakolással, esetleg hangosítással (ahol ez is szükséges) nagyon kimerítő tud lenni.
Szombathelyen így ebben a szezonban elmaradt a hivatalos party, de arra gondoltam, hogy ha a közösség -amelynek elég sok lelkes tagja van - szeretné, mivel a hely adott és szabad, valamint érthető módon nem is ütközik más rendezvénnyel, egy nem hivatalos házibulit nyugodtan tarthatunk. Ezen jelen lennék végre én is - mivel szombathelyen lakik a családom, részben én is - bár a Country Klubban tartott gyakorló esteken sajnos nem tudok ott lenni. Aztán mivel a csapat kifejezte akaratát - talán a zalaegerszegiek még nagyobb vehemenciával kardoskodtak a szombathelyi buli mellett, mint maguk a szombathelyiek (mik meg nem történnek? :) ) - elhatároztuk, hogy ám legyen.
Azóta persze több helyen, több barátomnak, tanítványomnak említettem a dolgot és beindult a hólabda effektus. Gyuszi, budapesti tanárunk jellezte, hogy ő vállalkozna, mint DJ. Norbi - egy nagyon tehetséges miskolci tanítványom, aki épp most lett iskolánk tanári asszisztense, ugyancsak vállalkozott a túrára Miskolcról. Aztán kedves tanári asszisztensünk Tinka Petra, aki Szombathelyről nemrég költözött Győrbe kezeskedett egy győri különítményről. Zalaegerszeg már egy hónappal ezelőtt is 30 főt jelzett előre. Debrecenből Márk barátom és párja Anett - aki iskolánk tanárjelöltje - jönnek. Valamint a bulik koronázatlan réme :) Köteles Zsolti barátom - aki, noha istenadta tehetség, az utóbbi időben csak ritkán tette tiszteletét salsás berkekben - érkezik szintén Miskolcról. A már többször említésre méltatott padtársam, barátom Dr. Ferencz Jácint :) ugyancsak Győrből érkezik. Aztán van még egy-két számomra nagyon fontos ember, illusztris vendég, akikkel kapcsolatban csak a napokban kapok választ, de nagyon nagy dolog lenne, ha ők is kitüntetnének jelenlétükkel. Ha kihagytam valakit, akkor elnézést kérek, biztos vagyok benne, hogy sok kedves tanítványom fog még érkezni innen-onnan. A fent említettek mindegyike egyébként kiválóan is táncol.
Hadd használjam ki tehát az alkalmat, hogy meghívjam minden kedves tanítványunkat minden városunkból! Nem kétlem, hogy fantasztikus lesz a hangulat, bulizzunk együtt minél többen! Azt gondolom, hogy talán még Veszprémből, Székesfehérvárról esetleg Budapestről vagy Esztergomból is viszonylag könnyen megközelíthető Szombathely, de persze más városok lelkes tanítványait is szeretettel várjuk! Szállásügyben is tudunk segíteni, ha előre jelzitek érkezéseteket.
Helyszín: Palace Café & Restaurant különterme (Szombathely, Semmelweis u. 2.)
időpont: december 12. (szombat) 20 órától kifulladásig
A bulira a belépés ingyenes!!!
kiegészítés:
Most kaptam a hírt, hogy nagyon jó barátom, Kraliczki Zoli is jön Szombathelyre. December 10-én van mellesleg a szülinapja. Húúú, mi lesz itt!!!

Évvége

Kicsit megritkultak a bejegyzéseim az elmúlt időszakban. Leginkább a workshop óta. Nem is olyan meglepő mindez, hiszen nagyon sok minden történt az utóbbi néhány hétben. Egyrészt nagyon jó érzés, hogy továbbra is töretlen lelkesedéssel tartom az óráimat és nagyon jól érzem magam tanítványaimmal, másrészt kicsit fárasztó, kimerítő volt, hogy szinte semmi időm nem maradt kiadós pihenésre. Több mint két hete minden egyes nap több órát táncolok, tanítok.
A hétvégén egy nagyon jó hangulatú Mikulás napi Salsa Party-t csináltunk Veszprémben. Nagyon sokan eljöttek több városunkból is. Külön öröm volt, hogy a legkülönbözőbb tudásszintű tanítványaink is eljöttek, még más városokból is. Táncoltam nem is egyet kezdő, középhaladó, haladó tanítványaimmal és persze asszisztenseinkkel, tanárjelöltjeinkkel, tanárainkkal is. Egyszóval rengeteget.
Külön örömömre egykori padtársam, barátom Jácint is eljött Veszprémbe (egyébként Győrben lakik és jár hozzánk táncolni), akivel azért a buli első felében "beszélgettünk" is egy keveset. A bulin, külön felhívásunkra fekete, piros, fehér volt a javasolt viselet, így egész különleges hangulata volt a sok táncoló Mikulásnak :)
Az is igaz, hogy nem tudok annyit táncolni, hogy ne legyen hiányérzetem. Legszívesebben minden lányt megtáncoltatnék a tanítványaim közül, de nyivánvalóan lehetetlen vállalás lenne ez. Emlékszem, amikor az legelső időkben - amikor az első salsa partykat szerveztük - viszonylag kevés olyan férfi tanítványunk volt, akivel igazi élmény volt táncolni. Akkor nagyon fontos volt, hogy minél több mindenkit felkérjek. Ma már nagyon örülök, hogy rengeteg jól táncoló férfi van iskolánkban, akik nem is fukarkodnak a tánccal.
A tánciskolai óráink még nagyjából két hétig tartanak, egészen pontosan december 18-ig. December 12-én pedig egy nem hivatalos salsa partyt csinálunk Szombathelyen, amely amolyan nagyszabású házibuli lesz a Salsa Fuerte táncosaival. Természetesen már most készülünk a jövő évre, az új kezdő tanfolyamokra és persze számos különleges rendezvényt is tervezünk. Cseppet sem meglepő módon már a nyári táboron is több hete dolgozunk. Egy kis szünet talán nem is fog ártani és legalább a blogom számára is marad egy kis időm. Végre írhatok a szaftos részletekről is.