Visszatértem. Nem is emlékszem, hogy mikor készült az utolsó bejegyzés. Az elmúlt két-három hétben elképesztően sűrű volt a programom. Rengeteget dolgoztam. Számos új csoportot indítunk, új városokban és új tanárokkal is. Iskolánk nagyot nő ebben a - számomra - rendkívül megterhelő néhány hétben. De az elmúlt hetekben szokásosnál jóval többet is utaztam.
A vége az lett, hogy a szervezetem tiltakozásul betegséggel válaszolt. Így kedden éjszaka 38,5 fokos lázzal érkeztem Budapestre, miután végigreszkettem az utat Szombathelytől. Ez azért jelent valamit, mivel nagyon ritkán betegszem meg és lázas még ritkábban vagyok. Igaz, ami igaz, tényleg túlhajszoltam magam. Magam is éreztem. Ráadásul nagyon tudok izgulni az új tanárokért. Nem a cég sikere miatt, hanem azért, hogy sikeresek legyenek tanáraink, megtalálják a számításukat és kapják meg az őket megillető elismerést minden szempontból. Jobban stresszelek miattuk, mint a saját nyitásaim miatt. (pedig aki ismer, tudja, hogy nem vagyok egy stresszes fickó :) ) Úgy tűnik egyébként, hogy nagyon irányban vagyunk. Szuper emberekkel dolgozhatunk együtt. Hosszú távon ez bizony mindenképpen eredménnyel is fog járni. Most már egész nyugodt vagyok.
Ami még komoly stresszhatás számomra, az az időjárás. Borzasztó nehezen bírom a hideget, a telet. Édesapám Dél-Olaszországban született, nagyapám volt olasz. Azt hiszem ez az örökség bennem meg is nyilvánul. Gyermekkoromban még allergiás is voltam a hidegre. Ha sokat voltam hidegen, piros foltok jelentek meg a bőröm azon részein, amelyek a hideggel érintkeztek. A TB viszont nem támogatja, hogy a hideg időt Kubában vészeljem át... Micsoda piszokság! Nyilvánvalóan indokolt lenne esetemben.
Rossz hatással volt tehát rám az elmúlt heted zord időjárása is, bár gondolom ez sokakat meg is viselt. És még azt mondják, hogy itt a "globális felmelegedés". Annyira meg is haragudtam, hogy eldöntöttem, kimegyek tüntetni a globális felmelegedés mellett. Ellene úgyis olyan sokan tüntetnek. (Na jó, ez talán rossz vicc volt, bár csábítónak tűnik az olasz rokonaimnál tapasztalható helyzet. Vagyis, hogy nem ismerik a téligumit, a télikabátot és egy sor egyéb dolgot, amelyek a mi életünket nehezítik.)
Időközben megtaláltuk nyári táborunk helyszínét, amely minőségében minden eddigi helyszínünknél igényesebb lesz minden szempontból, árában viszont nem jelent majd lényegesen nagyobb megterhelést lelkes tanítványainknak. Nagy előnye például a siófoki Hotel Ezüstpartnak, hogy közvetlen balatonparttal rendelkezik, két nagy teremben folyhat oktatás, akár párhuzamosan is. Van medence, szauna, bowlingpálya stb. Félpanziós svédasztalos ellátást lehet igénybe venni. Ráadásul idén nem kell majd választani, hogy tanítványaink a családi nyaralás keretében utazzanak, vagy a hobbinak hódoljanak, hiszen családdal, gyerekekkel, vagy akár barátokkal is lehet érkezni, hiszen hely bőven akad. Sőt, még gyermekfelügyelet is van a szállodában, vagyis gyerekekkel is nyugodtan érkezhetnek majd vendégeink. Úgy hiszem soha nem látott buliban lesz részünk július 9-16-ig. Ez itt a reklám helye :) Na jó, hál'Istennek nem nagyon van rá szükség.
Aztán a kihagyás oka az is, hogy nem volt túl sok időm magvas gondolatokra, vagyis azok begépelésére inkább. Viszont igyekszem folytatni a sort, senki ne menjen Dunának hiányérzetében!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése